Szükséghelyzet, közérdekű használat – Milyen különleges esetekben vehető igénybe más ingatlana?

Szerző: Dr. Szabó Gergely Dátum: Kategória: Ingatlanjog, Polgári jog

A tulajdonosnak kizárólagos joga van a tulajdonában álló ingatlan vagy más dolog birtoklásához és használatához. Bizonyos esetekben viszont a jogszabály megengedi más személy ingatlanának vagy egyéb dolgának igénybe vételét. Ilyen esetek a szükséghelyzet és közérdekű használat is, amikor meghatározott feltételekkel a más tulajdonában álló dolog igénybe vehető.

A szükséghelyzet

Szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha más személy életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül és másként el nem hárítható veszély fenyegeti. A szükséghelyzettől csak akkor lehet szó, ha a veszély közvetlenül fenyeget, azaz közvetlen okozati összefüggés van a veszélyt kiváltó körülmény és a sérülés, károsodás bekövetkezésének lehetősége között. A szükséghelyzetet előidézheti valamely személy magatartása, vagy akár valamely természeti csapás is (pl. árvíz, földrengés). A szükséghelyzet másik feltétele, hogy a veszély másként el nem hárítható. Ez azt jelenti, hogy az elhárításához a más tulajdonában lévő dolog igénybevétele ésszerűen szükséges, illetve a dolog igénybe vétele nélkül a veszély elhárítása aránytalanul nehéz lenne vagy nagy költséggel járna.

Szükséghelyzet esetén a tulajdonos köteles tűrni, hogy dolgát a veszély megszüntetése céljából a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják, vagy abban kárt okozzanak. A tulajdonos tűrési kötelezettsége a veszély elhárításához szükséges mértékig terjed. Az elhárításhoz szükséges igénybevétel mértékét mindig az adott körülmények, a veszély jellege alapján lehet felmérni. Más vagyonát fenyegető veszély esetén a tűrési kötelezettség a tulajdonost akkor terheli, ha a fenyegető kár előreláthatóan jelentős mértékben meghaladja azt a kárt, amely a tulajdonost a behatás következtében érheti.

Kártalanítás, kártérítés

Ha a tulajdonos dolgában a veszély elhárítása során kárt okoztak, akkor a szükséghelyzetbe került személytől követelhet kártalanítást. A szükséghelyzetbe került személy nem feltétlenül azonos azzal a személlyel, aki igénybe vette a dolgot, és abban a veszély megszüntetése érdekében kárt okozott. A kártalanítást viszont attól a személytől lehet kérni, aki szükséghelyzetben volt, akkor is, ha a veszélyt harmadik személy hárította el. Ebben az esetben kártalanításról és nem kártérítésről beszélünk, mivel a károkozás nem volt jogellenes, ugyanis azt az említett feltételekkel a jogszabály megengedi.

Előfordulhat, hogy a veszély megszüntetése során a tulajdonosnak indokolatlan, szükségtelen mértékű kárt okoztak. Ilyenkor a tulajdonos attól követelhet kártérítést, aki az indokolatlan kárt okozta. Így ha a szükséghelyzetet harmadik személy hárította el, akkor az indokolt és elhárításhoz szükséges szükséges költségeket a szükséghelyzetbe került személy viseli, az ezt meghaladó kárt a harmadik személy.

Közérdekű használati jog

Jogszabály megengedheti, hogy erre feljogosított személyek a feladataik ellátásához szükséges mértékben az ingatlant időlegesen használják, arra használati jogot szerezzenek, vagy az azon fennálló tulajdonjogot egyébként korlátozzák. Ezekben az esetekben közigazgatási határozattal írják elő a korlátozást, amely ellen a tulajdonos jogorvoslattal élhet. Ilyen közérdekű használati jog például a vezetékjog bejegyzése az ingatlanra.

Az ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. Ha a korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát lehetetlenné teszi vagy jelentős mértékben akadályozza, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Címkék: , , ,

Trackback az Ön honlapjáról.

Dr. Szabó Gergely

Dr. Szabó Gergely a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda elérhetősége