Nem kell rögtön a legrémesebb krimire gondolni a fenti cím alapján. Az azonban biztos, hogy még a cégek és magánszemélyek közötti szerződéseknél is találkozhatunk a tévedéssel, megtévesztéssel, sőt még akár a fenyegetéssel is. Ezekkel a módszerekkel megkötött, vagy kicsikart, netán kierőszakolt szerződés nem lesz érvényes. Mi a teendő, ha tévedésben volt, megtévesztették vagy megfenyegették?
Amennyiben egy szerződést úgy kötünk meg, hogy a lényeges körülményekről nem tudtunk, tévedésben voltunk, vagy netán megtévesztettek bennünket, akkor a szerződést megtámadhatjuk.
Nézzük hát sorban a címbeli eseteket!
Tévedésben volt?
Nagyon fontos, hogy a tévedésre csak akkor tudunk eredményesen hivatkozni, ha:
- az a szerződés megkötésekor már fennállt,
- valamilyen lényeges körülményre vonatkozik és
- kifejezetten a másik fél miatt voltunk tévedésben, vagyis ő okozta, vagy azt ő már akkor is felismerhette. Például, mert nem valós adatokat adott át nekünk, vagy valamilyen lényeges körülményt, amelyről ő tudott és tájékoztatnia kellett volna róla, előlünk elhallgatta.
Fontos, hogy a szerződést nem tudjuk megtámadni bármilyen kisebb tévedés miatt. Nem lenne szerencsés, ha így bárki kibújhatna a vállalt kötelezettség alól.
Mi minősül lényeges körülménynek egy szerződés esetén, ha valaki tévedésben volt?
Erre a kialakult bírói gyakorlat, vagyis a már eddig meghozott döntések, ítéletek adják meg a választ.
Összefoglalva elmondható, hogy lényeges az a körülmény:
- amit a közfelfogás is ilyennek tart, vagy
- amit maguk a felek a szerződés megkötésekor felismerhetően ilyennek minősítettek és enélkül nem kötöttek volna szerződést, vagy teljesen más feltételekkel tették volna meg.
Vigyázat, ha a jogszabályi előírásokat nem ismerjük a szerződéskötéskor, az fő szabály szerint nem lehet elfogadható indok a tévedésre!
Ugyanígy az sem elfogadható indok, ha például egy ingatlan adásvétel esetén nem nézzük meg, hogy mi is van az ingatlan tulajdoni lapjára bejegyezve, és később szembesülünk valami nem várt körülménnyel.
Megtévesztették?
A megtévesztés a másik fél részéről már egy szándékos magatartás. Itt tehát tudatosan tájékoztatnak félre bennünket.
Ez többféleképpen is történhet:
- lehet úgy, hogy elhallgatnak valamilyen lényeges körülményt, fontos információt előlünk,
- történhet úgy is, hogy szándékosan másról tájékoztatnak, mint a valóság.
Itt is igaz azonban az a szabály, hogy mindennek a szerződés szempontjából lényeges részére kell vonatkoznia, hiszen kisebb lódítások miatt a szerződést nem tudjuk eredményesen megtámadni és meg nem történtté tenni.
Megfenyegették?
Fenyegetésről akkor beszélhetünk, ha valaki azért ír alá egy szerződést, mert ellenkező esetben valamilyen személyét, vagy vagyonát fenyegető hátrányt helyeznek kilátásba. Fontos, hogy enélkül a megfenyegetett személy semmiképpen sem kötné meg az így kikényszerített szerződést.
Lényeges azt is kiemelni, hogy a fizikai kényszer alkalmazása már egy külön kategória. Ekkor ugyanis nem megtámadható a kikényszerített szerződés, hanem jogilag egyáltalán létre sem jön.
Meddig támadható meg egy szerződés?
Egy éves határidőn belül kell írásban közölni a másik féllel a szerződés megtámadását.
Ezután, ha a közlés nem vezetett eredményre, haladéktalanul a bírósághoz kell fordulni. A határidő letelte után már nem lehet érvényesen megtámadni a szerződést. Az egy éves határidőt tévedésnél és megtévesztésnél, ennek a felismerésétől, míg fenyegetés esetén a fenyegetés megszűnésétől számítják.
Dr. Kocsis Ildikó
