A devizahitelek jogi visszásságaival már évek óta foglalkoznak szakemberek, jogászok, a média és a bíróságok is. Miután a jövő héten ismét egy devizahitel perrel kapcsolatban ül össze a Kúria tanácsa, a kérdés hevesen fellángolt. Az igaz, hogy ezt leginkább a PSZÁF elnökének Kúriához írt véleménye gerjesztette. No, nem is alaptalan a felháborodás. Hogy miért?
Mit kell a Kúriának elbírálnia?
Májusban adtunk hírt arról, hogy a irodánk első fokon pert nyert a bankkal szemben egy autó finanszírozási deviza alapú kölcsön, a köznyelvben devizahitelként ismert ügyben.
A Kúria elé most egy olyan jogerős ítélet került, melyben a bíróság kimondta, hogy a devizahitel szerződés semmis. A semmisséget a szerződésből kimaradt árfolyamrés okozta.
Miért lett semmis a devizahitel szerződés?
A szerződés semmissége a bank által alkalmazott deviza vételi és eladási árfolyam közötti árfolyamrés alkalmazására vezethető vissza. Pontosabban arra, hogy azt a bank a szerződésben nem tüntette fel, mint olyan költséget, mely a fogyasztót terheli.
A hitelintézetekre vonatkozó, a szerződés megkötésekor alkalmazandó törvényi előírás úgy rendelkezett, hogy a kölcsönszerződés, ha az nem tartalmazza a szerződéssel kapcsolatos költségeket és ezek éves, százalékban kifejezett mértékét, akkor semmis.
Ez egy igen egyértelmű törvényi rendelkezés, mit lehet hát ezen vitatni?
Költség-e az árfolyamrés?
Miután a törvényi előírás álláspontom alapján elég egyértelműnek tűnik, így nem sok helyen lehet azt vitatni. A bankok azonban természetesen harcolnak a végsőkig. Egyrészt számukra elég nagy a tét, másrészt rendelkeznek a peres eljárásokhoz szükséges anyagi erőforrásokkal is.
Az a pont tehát, ahol megpróbálják magyarázni, hogy az árfolyamrés szerződésben történő rögzítésének hiánya miatt miért érvényes mégis a devizahitel szerződés, az árfolyamrés költség jellege.
Vagyis azzal érvelnek, hogy az árfolyamrés valójában nem is költség, így nem is kellett azt feltüntetni a szerződésekben.
Miért írt levelet a PSZÁF és a legfőbb ügyész a Kúriának devizahitel ügyben?
A Kúria elé került ügyben, melyben szintén az árfolyamrés játssza a főszerepet, az eljáró tanács nem csupán a PSZÁF, de a legfőbb ügyész véleményét is kikérte.
Bár a legfőbb ügyész is azt fejtette ki véleményében, hogy miért nem költség az árfolyamrés, mely egyértelműen nem az adósok, a hitelfelvevők érdekeit erősíti. Mégis a PSZÁF levél az, mely egycsapásra felkavarta a kedélyeket. Igaz, hogy nem alaptalanul, hiszen levelében jól kiolvashatóan a banki oldal felé húzott.
Ugyanakkor a PSZÁF által saját honlapján közzétett alapvető küldetései között a következőket olvashatjuk:
- „a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók jogainak és érdekeinek következetes és proaktív védelme, fórum biztosítása a felmerülő fogyasztói jogviták rendezéséhez és a fogyasztók pénzügyi tudatosságának a növelése,
- a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése”
Fontosnak tartom azonban arra is felhívni a figyelmet, hogy a legfőbb ügyész véleménykérésének törvényi oka a következő:
A legfőbb ügyész „a Kúria előtti eljárásban a bíróságok ítélkezési gyakorlatának egységesítése érdekében jogkérdésben, a közérdeket képviselve, saját kezdeményezésére, vagy bármely fél kérelmére kifejtheti, a Kúria felhívására kifejti szakmai véleményét akkor is, ha az ügyész az eljárásban nem vesz részt.”
A fentieket nem kívánom kommentálni. Mivel demokráciában élünk, mindenki vonja le az adatokból saját következtetéseit.
Kinek van igaza az árfolyamrés kérdésében?
Ezt kell eldöntenie a Kúriának. Jogi szakmai véleményem alapján az árfolyamrés olyan a fogyasztó oldalán felmerülő, a kölcsönnel összefüggő költség, melynek szerződésbeli hiánya a semmisséget vonja maga után. A devizahitelekkel azonban nem csak ez a probléma.
Dr. Kocsis Ildikó
