Az előző cikkünkben megismerkedhettünk a fogyasztói szerződésekkel és a fogyasztói szerződésekben foglalt tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenségével. A Polgári Törvénykönyv számos más helyen is tartalmaz fogyasztóvédelmi célú előírásokat. Milyen további fogyasztóvédelmi rendelkezések találhatók a Polgári Törvénykönyvben?
A szerződési szabadság
A polgári jogban főszabály szerint szerződési szabadság van.
Ez azt jelenti, hogy a felek a szerződésük tartalmát szabadon állapíthatják meg, és eltérhetnek a Polgári Törvénykönyv szabályaitól. Kivétel ez alól, ha az eltérést a törvény tiltja.
Általános fogyasztóvédelmi rendelkezések a szerződések körében
- A Polgári Törvénykönyv lényegében kimondja, hogy a fogyasztói szerződésben a vállalkozást a főkötelezettsége teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzösszeg akkor illeti meg, ha a fogyasztó – külön tájékoztatást követően – a szerződésnek erre vonatkozó részét kifejezetten elfogadta. Amennyiben a tájékoztatás, illetve a kifejezett elfogadás elmarad, akkor a többletkövetelésre vonatkozó rendelkezések nem válnak a szerződés részévé. Például, ha a vállalkozás és a fogyasztó közötti adásvételi szerződésben a vételáron felül a vállalkozás még egyéb pénzösszegre is igényt tart, akkor a szerződés e részéről a fogyasztót külön tájékoztatni kell. A fogyasztónak ezt kifejezetten el kell fogadnia.
- Fogyasztóvédelmi célú rendelkezés, hogy a fogyasztói szerződésben nem zárható ki a szerződés feltűnő értékaránytalanság miatti megtámadása. Tehát a sérelmet szenvedett fogyasztótól nem lehet elvonni azt a jogot, hogy a szerződést megtámadja, amennyiben a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között feltűnően nagy az aránytalanság.
- A fogyasztói szerződésben érvényesen nem zárható ki, hogy a fogyasztó a pénztartozását idő előtt teljesítse. Ez a fogyasztó teljesítését könnyíti meg. Továbbá nem lehet az idő előtti teljesítésből közvetlenül fakadó költségeken kívül terhet róni a fogyasztóra.
- A fogyasztói szerződések értelmezését könnyítő előírás is van. Amennyiben a szerződési feltétel értelme a Ptk.-ban foglalt értelmezési szabályok alapján sem állapítható meg egyértelműen, akkor a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.
Az elektronikus szerződés fogyasztók esetén
Manapság egyre több az elektronikus úton kötött szerződés. Ezek alapvető szabályait a Polgári Törvénykönyv is rögzíti. Így többek között előírja, hogy milyen tájékoztatást és visszaigazolást kell adni az elektronikus szerződés esetén.
A fogyasztók védelmében a törvény kimondja, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződéskötés esetén a törvényi szabályoktól nem lehet eltérni, és az eltérő rendelkezések semmisnek minősülnek.
A fogyasztóvédelmi rendelkezések és a semmisség
- A fogyasztókra háruló túlzott terhektől véd a következő előírás. Ez alapján semmis az a szerződéses kikötés, amelyben a fogyasztó a követelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vagy vételi jog alapítására vállal kötelezettséget. Pl. a fogyasztó által fizetendő vételár biztosítására a fogyasztó érvényesen nem vállalhat kötelezettséget arra, hogy a vállalkozás javára a tulajdonában álló dolgon vételi jogot alapít.
- A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely a Polgári Törvénykönyvnek a fogyasztó jogait megállapító rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára eltér. Ez a törvényi rendelkezés általánosságban védi a fogyasztókat.
- Ugyancsak semmis a fogyasztó olyan nyilatkozata, amelyben a jogszabályban megállapított jogáról lemond.
Fogyasztóvédelem a hibás teljesítés körében
A szavatosság és a jótállás szabályai a fogyasztók számára kiemelten fontosak. A vállalkozás esetleges hibás teljesítése esetén e szabályok alapján léphet fel igénnyel a fogyasztó.
A Polgári Törvénykönyv külön is kimondja, hogy a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely törvénynek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.
A fogyasztónak kedvezőbb rendelkezéseket természetesen tartalmazhat a szerződés.
A hibás teljesítéssel kapcsolatos igények esetén fontos kérdés, hogy kinek kell bizonyítani, hogy a termék a megvásárláskor hibás volt. A következő szabály a fogyasztók helyzetét könnyíti.
A fogyasztó és vállalkozás közti szerződés esetén – az ellenkező bizonyításáig – azt kell vélelmezni, hogy a teljesítést követő 6 hónapon belül a fogyasztó által észlelt hiba már a teljesítés időpontjában fennállt. Kivételt képez, ha a hibás teljesítési vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
Például a fogyasztó nem hivatkozhat a törött szélvédővel kapcsolatban a hibás teljesítési vélelemre, ha a vásárlást követő héten kitöri a gépkocsija szélvédőjét. Ez a „hiba” nyilván nem lehetett meg a vásárláskor.
Hibás teljesítés esetén a hibát a felfedezése után késedelem nélkül kell a másik féllel közölni. Aki ezt elmulasztja, az maga felel ez ebből származó károkért. A fogyasztók védelmében a törvény kimondja a következőt.
Fogyasztói szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított 2 hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.
Fontos tudni, hogy ingó dolog eladásakor a dolog hibája esetén nem csak kellékszavatossági igénnyel lehet élni az eladóval szemben. Ekkor termékszavatossági igény is érvényesíthető a gyártóval szemben, így tőle is kérhető a hibás termék kijavítása vagy cseréje.
Eltérő elévülési idő
A kellékszavatossági igény elévülési ideje főszabály szerint 1 év. Azonban fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó által támasztott kellékszavatossági igény a teljesítéstől számított 2 év alatt évül el. Amennyiben a szerződést használt dolog vonatkozásában kötötték meg, akkor 2 évnél rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak, de 1 évnél rövidebb ebben az esetben sem lehet az elévülési idő. A fentiek természetesen nem vonatkoznak arra az esetre, ha a szerződés tárgya ingatlan. Ott egységesen 5 év az elévülési idő.
Dr. Szabó Gergely
