A devizahitelek visszásságaitól már több éve hangos a sajtó és a közösségi média. Nincs olyan nap, hogy a téma ne legyen terítéken. A vélemények igen szélsőségesek: van, aki állítja, hogy minden deviza alapú kölcsönszerződés semmis, van, aki amellett érvel, hogy a konstrukcióval és így a szerződésekkel sincs semmi gond… A héten azonban újabb, az adósnak pozitív ítélet született a fővárosban. 

A témában korábban már megszólalva arra hívtuk fel a figyelmet, hogy mindenki igyekezzen az adatokat, a kockázatokat megismerve higgadtan dönteni. Ez nyilván sokszor nem egyszerű, hiszen egy-egy élet munkája is lehet a tét. A devizahiteleket nem csupán ingatlan ügyleteknél, lakás vásárlásoknál alkalmazták a bankok előszeretettel, a gépjármű finanszírozás sem volt mentes ettől a hitel konstrukciótól.

Milyen ítélet született?

A héten a Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda által képviselt autó finanszírozási deviza alapú kölcsön, a köznyelvben devizahitelként ismertté vált szerződés esetében született kedvező ítélet a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Az ítélet még nem jogerős, a bíróság első fokon mondta ki, hogy a megkötött hitelszerződés semmis.

Miért állapította meg a bíróság a semmisséget?

A szerződés semmissége a bank által alkalmazott deviza vételi és eladási árfolyam közötti árfolyamrés alkalmazására vezethető vissza. Pontosabban arra, hogy azt a bank a szerződésben nem tüntette fel, mint olyan költséget, mely a fogyasztót terheli.

A hitelintézetekre vonatkozó, a szerződés megkötésekor alkalmazandó törvényi előírás ugyanis kimondta, hogy semmis a kölcsönszerződés, ha az nem tartalmazza a szerződéssel kapcsolatos költségeket és ezek éves, százalékban kifejezett mértékét.

Minden peres ügyben irányadó a most született ítélet?

A válasz egyelőre nemleges, a peres ügyekben eltérő döntések születhetnek, noha a törvényi előírás mindenkire kötelező. A törvény ellenére miért nem jelenthetjük ki, hogy minden adós győztesen távozhat a bíróságról? Az ok a következő:

A döntést a bíróságok önállóan hozzák meg, nincsenek kötve más ügyben meghozott döntéshez, sem az adósnak kedvező, sem számára hátrányos ítéletekhez. Az eljáró bírónak kell mérlegelnie az adott eljárásban felmerülő érveket, ellenérveket, tényeket és bizonyítékokat. Neki kell végső soron értelmeznie a törvényi előírást. Ez a folyamat igen bonyolult lehet, nem mindegy, hogy egy perben mire és hogyan hivatkozunk, hogyan érvelünk. A pereskedés komoly szakmai, jogi tudást igényel.

Az adott ügyben az adós jogi képviseletét ellátó Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda ügyvédei jól érveltek amellett, hogy az árfolyamrés olyan költségnek tekintendő, mely a szerződésből nem hagyható ki. Az ügy első fokon az adós részére pozitívan zárult.

Bár a döntés még nem jogerős, az biztosan kijelenthető, hogy újabb ügyben látta úgy az eljáró bíróság, hogy a bank által előkészített és megkötött szerződés nem felelt meg a törvényi előírásnak, így az semmis. A devizahitelek kérdésében a végső, és minden esetben követendő döntést a jövőben kell kimondania a legfőbb bírói fórumnak, a Kúriának.

Dr. Kocsis Ildikó

ügyvéd

Látogasson el új webáruházunkba!

Érthető Jogi Tudástár Webáruház


Dr. Kocsis Ildikó

ügyvéd

- - - - - - - - - -

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövessen bennünket itt is: