Az elmúlt héten foglalkoztunk néhány, szavatossággal kapcsolatos tévhittel, amelyek Karácsony környékén különösen aktuálisak. A köztudatban azonban még akad több, hasonló téves szokás és gyakorlat is. A fokozott érdeklődésre tekintettel nézzünk meg újabb három, szavatossággal kapcsolatos tévhitet. Garancia csak számlával vagy blokkal? Jótállási jegy nélkül elvesztünk? Javítás és csere csak eredeti, bontatlan csomagolás  estén?

 

1. tévhit: „Garanciális igényt csak számla vagy blokk birtokában érvényesíthetünk.”

Jótállás – köznapi nevén: garancia – esetén előfordul, hogy a kereskedő a számla vagy blokk bemutatásához köti a termék garanciális javítását, cseréjét.

A vonatkozó Kormányrendelet tényleg előírja, hogy a vásárlónak kell bizonyítania, hogy az árut valóban a kereskedőnél vásárolta. Ennek legegyszerűbb módja pedig valóban a vásárlást igazoló számla/blokk bemutatása.

Azonban a vásárlás tényét nem csak számlával vagy blokkal lehet bizonyítani. Így például, ha rendelkezünk a kereskedő által adott jótállási jeggyel, és abból az eladó személye és a vásárlás egyéb adatai megállapíthatóak, akkor a kereskedő blokk hiányában is köteles garanciális kötelezettségének eleget tenni.

 

2. tévhit: „Jótállási jegy nélkül soha nem érvényesíthető a garancia.”    

Alapvető szabály, hogy a jótállás (garancia) a jótállási jeggyel érvényesíthető. Azonban megeshet, hogy a jótállási jegyet a kereskedő téves tartalommal állította ki vagy a jótállási jegy átadása elmaradt. Ilyen esetekben is előfordul, hogy a kereskedő azzal próbálja elküldeni a vásárlót, hogy „jótállási jegy nélkül sajnos nem tudunk segíteni”.

A jótállási jegy téves kiállítása vagy átadásának elmulasztása azonban nem érinti a vásárló jótállási jogának fennállását. Tehát, ha ilyenkor a számla vagy blokk bemutatásával tudja igazolni a vásárlást, akkor a kereskedő jótállási jegy nélkül is köteles eleget tenni a garanciának. Ha pedig a kereskedő arra hivatkozik, hogy a jótállási jegy átadásra került, akkor ennek tényét természetesen neki kell bizonyítania.

Fontos, hogy nem reménytelen a helyzet akkor sem, ha a jótállási jegyünk elveszik vagy megsemmisül. Ugyanis a Polgári Törvénykönyv alapján a vásárlót a szavatossági jogok mindenképpen megilletik. A szavatossági igény érvényesítéséhez pedig a vásárlónak csak a vásárlás megtörténtét kell igazolnia. Így, ha a termék hibás, a hiba szavatossági időn belül való bejelentése esetén a kereskedő köteles javítani, ill. cserélni a terméket. A vásárlástól számított 6 hónapon belül felismert és bejelentett hiba esetén pedig, ha a kereskedő mentesülni akar a szavatosság alól, akkor neki kell bizonyítania, hogy a hiba a vásárlást követően keletkezett.

 

3. tévhit: „A kijavítás, kicserélés feltétele az eredeti, illetve bontatlan csomagolás megléte.”

Előfordul, hogy a kereskedő az eredeti csomagolás meglétéhez vagy akár a termék bontatlan csomagolásban való visszajuttatásához köti a szavatossági igény teljesítését. Az ilyen gyakorlat mindenképpen jogellenes. Egyrészt, a megvásárolt terméknek nem része a csomagolás. Így a csomagolás bármilyen formában való visszajuttatása nem lehet feltétele a szavatossági igény teljesítésének. Másrészt a vásárló a termékre vonatkozóan kíván élni a szavatossági jogaival, nem pedig a csomagolásra vonatkozóan. Az pedig nem várható el a vásárlótól, hogy az esetleges szavatossági igényre már előre felkészülve, sebészi pontossággal nyissa fel a csomagolást, illetve ezt követően azt meg is őrizze.

Természetesen szintén jogellenes és irreális a bontatlan csomagolás megkövetelése is, hiszen, ha a vásárló fel sem bonthatja a csomagolást, akkor miként győződjön meg arról, hogy a termék alkalmas-e a használatra.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - - - -

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövessen bennünket itt is: