Léteznek olyan tevékenységek, amelyek folytatása az átlagosnál nagyobb veszélyt hordoz magában, ezért akár kisebb probléma bekövetkezése is súlyos károkkal járhat. A veszélyes üzemnek minősülő tevékenységekből eredő károkért való felelősséggel a törvény külön foglalkozik. Melyek a veszélyes üzemi felelősség lényeges tudnivalói?
Veszélyes üzem: fokozott veszéllyel járó tevékenység
A veszélyes üzemi felelősség olyan tevékenységek esetén merül fel, amelyek fokozott veszéllyel járnak.
A Polgári Törvénykönyv szándékosan nem ad szűkebb meghatározást a veszélyes üzemre. Nem határozza meg közelebbről, hogy melyek a fokozott veszéllyel járó tevékenységek. Ennek oka, hogy a tudományos, technikai fejlődés és a társadalmi változások következében gyorsan bővülhetnek és változhatnak a veszélyes üzem körébe tartozó tevékenységek. Így szükség esetén könnyebb kibővíteni a veszélyes üzemnek minősülő tevékenységek körét, anélkül, hogy ez jogszabály módosítást igényelne.
Általánosságban veszélyes üzemnek nevezhető minden olyan tevékenység, amely rendellenesség esetén az átlagoshoz képest fokozottabb veszélyt hordoz magában.
A bírósági gyakorlatban már kialakult, hogy rendszerint mely tevékenységek számítanak fokozott veszéllyel járó tevékenységnek.
- Leggyakoribb példának a gépjárművek üzemeltetését szokás felhozni.
- Ám ebbe a körbe tartozik a legtöbb gépi működtetésű berendezés, eszköz, szerszámok használata.
- Veszélyes üzem többek közt a természeti erőforrások felhasználásával működő berendezés, energiatermelő és hordozó berendezések működtetése (pl. erőművek, elektromos rendszerek).
- Ide tartozik a lőfegyverekkel, lőszerekkel, veszélyes anyagokkal végzett munka is.
- A veszélyes üzem szabályai szerint felel az is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységet folytat (pl. hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás).
- Ide sorolható az is, ha valaki veszélyes állatot tart.
Felelős személy az üzembentartó?
A veszélyes üzemből eredő kárért az a személy felelős, aki e tevékenységet folytatja. A tevékenység folytatójának – más néven: üzembentartónak – az minősül, akinek érdekében a veszélyes üzem működik.
Üzembentartónak számít a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytató személy akkor is, ha a tevékenységet nem a saját, hanem más érdekében folytatja.
Üzembentartó, aki a fokozottan veszélyes tevékenységet fenntartja, tartósan üzemelteti. A veszélyes üzem az üzembentartó irányítása, felügyelete, ellenőrzése mellett működik.
Az üzembentartó van abban a helyzetben, hogy megtegye mindazokat az intézkedéseket, amelyekkel elkerülhető, hogy a veszélyes üzem másoknak kárt okozzon. Az üzemeltetés rövid időre való átengedése nem változtatja meg az üzembentartó személyét.
Veszélyes üzemi felelősség esetén nem könnyű kibújni a felelősség alól
A veszélyes üzemi felelősség ún. objektív felelősség. Ez azt jelenti, hogy a felelősség nem függ attól, hogy az üzemeltető vétkes-e a károkozásban.
Az üzemeltető csak akkor mentesül a veszélyes üzemi felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.
- Az üzembentartónak egyrészt azt kell bizonyítani, hogy a kárt elháríthatatlan ok idézte elő. A kárt előidéző ok akkor elháríthatatlan, ha nem létezik olyan megoldás, amellyel a kár elkerülhető lett volna. Tehát a technikai, műszaki előírások betartása, az elvárható magatartás tanúsítása önmagában nem mentesíti a felelősség alól az üzembentartót, ha a kár egyébként elkerülhető lett volna, de az üzemben tartó a szükséges intézkedéseket nem tette meg.
- A mentesüléshez azt is bizonyítani kell, hogy a kárt a veszélyes üzemi tevékenység körén kívüli, külső ok idézte elő. Ilyen külső ok lehet például a károsult vagy harmadik személy elháríthatatlan közrehatása vagy a vis maior. Vis maior az ellenállhatatlan, elháríthatatlan külső erő vagy esemény, például természeti katasztrófa, háború.
A károsult is lehet felelős?
Előfordulhat, hogy a veszélyes üzem miatt kárt szenvedő személy is közrehatott a kár bekövetkeztében.
Az üzembentartónak nem kell megtérítenie a kárt annyiban, amennyiben az a károsult felróható magatartásából származott. Ha viszont a kár akkor is bekövetkezett volna, ha a károsult nem tanúsít felróható magatartást, akkor az üzembentartónak a teljes kárt meg kell térítenie.
Ha a kár bekövetkezésében közreható személy vétőképtelen (pl. gyermek), akkor az üzembentartót a vétőképtelen károsulttal szemben teljes felelősség terheli. Ebben az esetben az üzembentartó a vétőképtelen személy gondozójával szemben megtérítési igényt érvényesíthet a vétőképtelen személy közrehatása miatt.
Rövidebb elévülési idő veszélyes üzemi felelősség esetén
Az általános 5 éves elévülési időhöz képest a veszélyes üzemi felelősségből eredő kártérítési követelés 3 év alatt évül el.
Fontos azonban tudni, hogy a 3 éves elévülési idő letelte esetén sincs elzárva a károsult attól, hogy követelését érvényesíthesse. Ilyenkor a szerződésen kívül okozott károkra vonatkozó általános szabályok szerint, az 5 éves elévülési időn belül teheti ezt meg. Ekkor viszont már nem a veszélyes üzemi felelősség szabályait kell alkalmazni. Ez például azzal jár, hogy a károkozó könnyebben mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kár bekövetkezte neki nem volt felróható.
Dr. Szabó Gergely
