Nincs mit tenni, valljuk be, hogy a XXI. század egyik legnagyobb őrülete a Facebook. Hogy miért van ez? Talán a mai kor embere így szeretne ténylegesen kommunikációban lenni a világgal, hogy ne érezze azt, ami jelen van a hétköznapokban: a mindennapi rohanás terhét, a valódi, tartalmas egymásra figyelés hiányát, a magányt? Az okok minden bizonnyal kideríthetőek, azonban jelenleg a tény tény marad, az emberek a Facebook segítségével igyekeznek társas kapcsolataikat élni, elismerő „like”-okat begyűjteni, tudatni, hogy ők is itt vannak. Ennek érdekében a korábban csak szűk, az érintettek körében ismert családi, baráti és személyes fényképek, fotók megosztása tömeges, melyek azonban így a világhálóra kerülnek, ahol bizony bárki számára elérhetővé válhatnak. A kérdés, hogy jogszerű-e ha azt mások felhasználják? Mit mond az új Ptk? Milyen védelem létezik?

A Facebook legújabb fejlesztése: arcfelismerés

A minap egy hírportálon megakadt a szemem egy cikken. A Facebook olyan arcfelismerő alkalmazást fejlesztett ki, mely az eddigieknél sokkal hatékonyabb, és a közzé tett fotók alapján igen nagy pontossággal képes beazonosítani bárkit. Mi jöhet még, gondoltam? Igen közel állunk ahhoz a világhoz, melyet eddig a 2100 után játszódó tudományos fantasztikus filmekben láthattunk: ahol egy személy minden lépése követhető, a magánélet, magánszféra már nem létezik. És ez gyakorlatilag korlátlanul elérhetővé válik bárki számára?

Elgondolkodtam hát: mennyire tud lépést tartani ezzel a jog? Mit mond a jogszabály? Hogyan ellensúlyozza a technikai fejlődés adta lehetőségeket?

Új Ptk. a képmás védelméről

Már igen régóta jogi védelem alatt áll a képmás, vagyis a rólunk készült fotók, felvételek. A csupán néhány napja hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv előírása alapján “képmás vagy hangfelvétel készítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.”

A fenti Ptk. rendelkezés alapján fő szabály szerint nem készíthetnek rólunk fotókat úgy, hogy ahhoz ne járuljunk hozzá, illetve az elkészült fotókat sem használhatják fel a beleegyezésünk nélkül.

Ez tehát nem csupán azt jelenti, hogy mások nem tehetik fel a rólunk készült fotót a Facebookra úgy, hogy mi nem járulunk hozzá, de azt egyéb módon sem használhatják fel, vagyis nem készíthetnek montázsokat, nem oszthatják meg a saját idővonalukon, nem torzíthatják el stb.

Mikor nem kell a fotón szereplő engedélye?

Vannak törvényi kivételek, amikor nem kell a hozzájárulásunkat kérni a bennünket, vagy bennünket is ábrázoló fotó, felvétel elkészítéséhez vagy felhasználásához. Ezek azonban viszonylag jól körülhatárolható esetek. A törvény kimondja, hogy tömegfelvételek és nyilvános közéleti szereplések esetén nem érvényesül a fenti korlátozás, vagy tilalom.

Sokat lehetne arról írni, hogy mi minősülhet közszereplésnek, vagy tömegfelvételnek. Erre vonatkozóan korábbi bírósági döntések léteznek már, így ezeket is figyelembe véve lehet egy-egy konkrét esetben meghatározni, hogy a fényképfelvétel, vagy annak nyilvánossá tétele sértette-e az érintett személy személyiségi jogát, a képmáshoz való jogát.

Facebook képmegosztások: biztos, hogy jogszerű?

Mindenképpen fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a Facebook profilokon megosztott, közzétett, vagy akár csak feltöltött fotók esetén is megsérthető mások képmáshoz való joga. Gondoljunk csak bele, hogy sok esetben olyan fotókkal találkozhatunk, melyen nem csak az azt kitevő személy szerepel, hanem mások is: barátok, családtagok, ismerősök, vagy akár a személlyel közeli kapcsolatban sem állók. Biztos, hogy ők is minden esetben szeretnék, ha az adott fotó nyilvánossá válna? Mi magunk sem kedvelünk minden rólunk készült felvételt. Van olyan, amit előnytelennek ítélünk, és nem szívesen mutogatnánk, igaz? De lényegtelen, hogy valaki miért nem szeretné, ha a róla készült fénykép sokak előtt ismertté válna. Az ok lényegtelen, ami lényeges, hogy az embernek törvényben megadott joga, hogy rendelkezzen a róla készült fotók felhasználásáról, engedje, vagy megtiltsa azt. Egy-egy „jópofa” felvétel nem feltétlenül mindenkinek ugyanazt az üzenetet hordozza. A Facebookon is ügyeljünk magunk és mások jogainak védelmére!


Dr. Kocsis Ildikó

ügyvéd

- - - - - - - - - -

A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!

Kövessen bennünket itt is: